Az építéstörténeti kutatás, a védett és nem védett történeti épületek építéstörténeti szempontú megismerése alapvetően szükséges adatokat, irányokat ad a tervezéshez. Segít a beavatkozások optimális arányának, helyeinek kiválasztásában, ezáltal megőrizhető az értéket adó történeti önazonosság és a történeti szerkezetekben meglevő magas kézműipari befektetett tőke.
A különböző korú szerkezetek azonosítása, állapotuk és történeti értékük megismerése által elkerülhetők a veszteségek és a váratlan költségek.
|
|
| Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár készítése A műemlékeken, védett épületeken tervezett változtatásokat a műemléki értékek ismerete alapozhatja meg. Az engedélyezés, bejelentés előfeltétele az ún. építéstörténeti tudományos dokumentáció, melynek tartalmi és formai követelményeit a 496/2016. (XII.28.) Kormányrendelet írja elő.
Az építéstörténeti tudományos dokumentáció a rendelet értelmében az építési engedélyezési vagy bejelentési folyamat része. Az adott beavatkozáshoz készül, annak kiterjedéséhez és mélységéhez igazodva vizsgálja az épület általános és a változtatás által érintett értékeit. Így csak a szükséges, mértékadó kutatásra szorítkozik, nem terheli felesleges információkkal és költségekkel az építtetőt.
A legtöbb esetben tehát célzott építéstörténeti tudományos dokumentáció készül, mely konkrét engedélyezendő vagy bejelentendő tevékenységet, tervezési programot veszi figyelembe. A dokumentáció a szakirodalmi és forrásadatok felkutatására és elemzésére, az épület történeti szerkezeteinek, építészettörténeti értékeinek meghatározására vizsgálatára és rendszerezésére épül. A dokumentáció szakértői értékelést és javaslatot tartalmaz az épület védett értékeire vonatkozóan. Teljes építéstörténeti tudományos dokumentáció – elsősorban kiemelkedő jelentőségű épületek és gondos előkészítés esetén – abban az esetben készülhet, ha az épület hasznosítására, a szerkezetek és terek többségét érintő felújításra vonatkozó döntés született, és a tervezési programot már az értékek és az építéstörténet részletes ismeretében kívánja a tulajdonos megalkotni.
A – települési szintű vagy egyedi – építéstörténeti értékfelmérést azoknak a tulajdonosoknak, önkormányzatoknak, befektetőknek ajánljuk, akik hasznosítás vagy alapvető funkcióváltás előtt álló védett, vagy történeti jelentőségű épülettel, épületekkel rendelkeznek. A értékfelmérés gyors lényegi adatokat szolgáltat az elérhető forrásokról, az épület(ek) lehetséges értékeinek kultúrtörténeti összefüggéseiről, a meglevő, értéket képviselő szerkezetek típusairól, az építéstörténet főbb szakaszairól, ezekkel az adatokkal megkönnyíti a tervezést, települési szintű stratégia kialakítását, segít az értékveszteség elkerülésében illetve megállításában, és meggyorsítja a későbbi célzott engedélyezési dokumentáció elkészítését.
|
| Értékvédelmi dokumentáció készítése
A legtöbb önkormányzat előírásai között szerepel, hogy helyi védelem alatt álló épületek esetén az épület megjelenését befolyásoló beavatkozás csak értékvédelmi dokumentáció alapján történhet. Az értékvédelmi dokumentáció általában tartalmazza a korabeli eredeti tervek másolatát - amennyiben fellelhető, szakirodalmi adatokat (építész, építtető, építés időpontja, épület stílusa, stb.), a beavatkozással érintett területek rajzait, fotóit, fotódokumentációt, értékvédelmi szempontú műleírást.
|
| Falkutatás
Ún. roncsolásos kutatás (falkutatás), lehetővé teszi az épületen végzett átalakítások tisztázását, korábbi elrendezések, beosztás, homlokzati kialakítás megállapítását, a különböző korú épületrészek elkülönítését.
A színezésrétegek feltárása emellett festőrestaurátori feladatot jelent.
|